• RÓLUNK
    • KÜLDETÉSÜNK
  • BORVIDÉKEK
  • BORÁSZATOK
  • BORKULTÚRA
    • Borszínház
    • Irodalom
    • Kiadványaink
    • Kiállításaink
  • RENDEZVÉNYEK
    • Debreceni könyvbemutató
    • Kárpátok Bora Nagyváradon
    • Magyar tájak, zenék, borok a Partium Házban
    • Nagyváradi II. konferencia beharangozó
    • Tisza-River Étterem
  • GALÉRIA
    • Fotók
    • Videók
  • KAPCSOLAT
  • Magyar Házak
  • HU
    • EN

Szeredne-Vinnai borvidék

Az 1893-as bortörvény szerint területéhez Ung vármegye tartozott. Magyarország szőlőtermő tájai közül a legészakibb fekvéssel bírt, a Laborcz és az Ung folyók által öntözött síkság felett északról a Vihorlát, keletről a Polyána-Szinyák hegycsoport nyújtott védelmet a kedvezőtlen időjárási elemektől.

Beregszász-Nagyszőllősi borvidék

Bereg és Ugocsa, valamint Zemplén vármegye egy részét foglalta magában.

Ménes-Magyarádi borvidék

A borvidék egy megközelítőleg 50 km hosszúságú sávot alkot a Maros és a Fehér-Körös folyók között, a Zarándi-hegység nyugati oldalán.

Sopron-Pozsonyi borvidék

A Magyarország nyugati sávjában elterülő borvidék összes szőlőterülete 1910-ben 33.607 kat. holdat tett ki, mely 764 bortermelő település között oszlott meg.

Érmelléki borvidék

A Nagyváradot illetve a várostól északra, észak-keletre elterülő szőlőtermő térségeket magában foglaló borvidék.

Erdélyi borvidék

A borvidékhez Beszterce-Naszód, Fogaras, Kolozs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos illetve Udvarhely vármegyék szőlőültetvényei tartoztak.

Erdély-Maros menti borvidék

Az 1893-as bortörvény az Alsó- illetve a Közép-marosi borvidéket nem különítette el egymástól, hanem mindkettőt az Erdély-marosmenti részének tartotta, ahova Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda vármegye tartozott..

Erdély-Küküllő menti borvidék

Az Erdély egyik legjelentősebb borvidéke közigazgatási szempontból az 1893-as bortörvény szerint egy egységet alkotott, habár a korábbi besorolások megkülönböztették egymástól a Kis- illetve a Nagy-Küküllőmentét.

Szerémi borvidék

A középkori Magyarország meghatározó szerepet betöltő szőlőtermő tája nem szerepel az 1893-as borvidéki besorolásban, mivel ebben az időszakban közigazgatásilag Horvátországhoz tartozott.

Versec-Fehértemplomi borvidék

A török hódoltság alatt romba dőlt és elnéptelenedett vidékre szőlőtermesztő németek érkeztek a 18. században, akik újra fellendítették a szőlő- és borgazdálkodást.

Fiume borvidék

Az 1893-as bortörvény külön borvidékként határozta meg a települést.































Általános szerződési feltételek Adatkezelési nyilatkozat 6726 Szeged Közép fasor 1-3. +36 62 592 800 infokarpatokbora.hu
6726 Szeged Közép fasor 1-3.
+36 62 592 800
infokarpatokbora.hu



Általános szerződési feltételek
Adatkezelési nyilatkozat
6726 Szeged Közép fasor 1-3.
+36 62 592 800
infokarpatokbora.hu